MüNASAT a. (ar. münâsât). Esk. 1. Unutma. 2. Münasat etmek, unutmak. Kaynak: Büyük Larousse
MüNASAT a. (ar. münâsât). Esk.
1. Unutma.
2. Münasat etmek, unutmak.
1. Unutma.
2. Münasat etmek, unutmak.
Kaynak: Büyük Larousse
MüNASAT a. (ar. münâsât). Esk. 1. Unutma. 2. Münasat etmek, unutmak. Kaynak: Büyük Larousse
YORUMLAR