TAHAZZüB a. (ar. hizbden tahazzüb). Esk. Birikme, gruplaşma. Kaynak: Büyük Larousse
TAHAZZüB a. (ar. hizbden tahazzüb). Esk. Birikme, gruplaşma.
Kaynak: Büyük Larousse
TAHAZZüB a. (ar. hizbden tahazzüb). Esk. Birikme, gruplaşma. Kaynak: Büyük Larousse
YORUMLAR