MEDİH sıf. (ar. medih). Esk. Kendisiyle övünülecek olan, övme konusu olan. Kaynak: Büyük Larousse
MEDİH sıf. (ar. medih). Esk. Kendisiyle övünülecek olan, övme konusu olan.
Kaynak: Büyük Larousse
Kaynak: Büyük Larousse
MEDİH sıf. (ar. medih). Esk. Kendisiyle övünülecek olan, övme konusu olan. Kaynak: Büyük Larousse
YORUMLAR